Te vagy az én édes nagylányom, a büszkeségem, nagyapád szeme fénye. Nagyon hasonlítasz fiatalkori önmagamra, nem csak külsőleg, de belsőleg is. Lelkesen, lendületesen veted magad bele az életbe, sok-sok fejfájást okozva ezzel féltő szüleidnek. Kedves vagy, és gondoskodó. Nem vagy egy ostoba fruska, de talán csak korodból kifolyólag, hajlamos vagy a naivságra. Egyszer még komoly bajba kerülhetsz amiatt, hogy mindenkiről a legjobbat feltételezed. A napjaid nagy részét mostanában szobád négy fala közt vagy kénytelen eltölteni. Hiába, édesapád sokkal szigorúbban megtorolja apró kihágásaidat, mint korábban, és a szobafogság alól talán még Te sem merészelnéd kihúzni magad.

// nem szeretném túlságosan megkötni a leendő megalkotó kezét, a pb alkuképes, és a leányzó jellemét illetően is szinte teljesen szabad kezed adok.
Nagyon nagyon várom őt! *.* //